Civil AIDS Fórum

EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

Az Alapítók az 1989. évi II. törvény alapján határozatlan időre az alábbi egyesület létrehozását határozták el.

I. Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve: Civil AIDS Fórum Közhasznú Egyesület

2. Az egyesület székhelye:  1053 Budapest,V. Ferenciek tere 2. II.14.

3. Az egyesület országos szervezet, működési területe a Magyar Köztársaság területe.

4. Az egyesület működését a jelen alapszabály, az egyéb belső szabályzatok, valamint az egyesületekre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzi.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és egyházaktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt,

és azoktól anyagi támogatást nem fogad el, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

A szervezet nem zárja ki, hogy szolgáltatásaiból tagjain kívüli személyek is részesülhessenek.

A szervezet vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljai érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

II. Az egyesület létrehozásának alapvető céljai, tevékenysége

1. Az egyesület működésének céljai:

Az egyesület célja a HIV/AIDS és hozzá kapcsolódó területeken működő civil szervezetek működésének, együttműködésének elősegítése;

hatékony HIV/AIDS stratégia létrehozásának, megvalósításának elősegítése – szakmai és társadalmi érdekérvényesítés útján;

a HIV/AIDS-hez kapcsolódó diszkrimináció és stigmatizáció csökkentése.

2. Az egyesület céljainak elérése érdekében folytatott tevékenységei:

Fő tevékenység:

Szakmai érdekképviseleti tevékenység

További tevékenységek:

§ információáramlás biztosítása az érintett civil szervezetek számára;

§ szervezet-fejlesztés és szakmai képzés a HIV/AIDS témában érintett szervezetek számára;

§ közös állásfoglalások kialakítása, ajánlások megfogalmazása kormányzati szervek, intézmények felé;

§ kapcsolattartás és együttműködés nemzetközi szervezetekkel;

§ hatékony, megalapozott és átlátható AIDS-stratégia kialakításának és megvalósításának szorgalmazása;

§ a döntéshozók és a közvélemény figyelmének a felhívása a valós HIV/AIDS helyzetre;

§ nyilvános és nyílt finanszírozási rendszer megvalósításának szorgalmazása;

§ a HIV/AIDS területen működő állami, önkormányzati, szakmai és társadalmi szervezetek, intézmények egymás közötti működése összehangolásának szorgalmazása;

§ a jogszabályban engedélyezett alacsony küszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatások népszerűsítése, létrehozásának kezdeményezése;

§ helyzetfelmérés kezdeményezése;

§ kutatás és eredményeinek közzététele,

§ speciális szolgáltatások nyújtása:

- képzés, szakmai tanácsadás,

- oktatás,

- humán egészségügyi szolgáltatás

- ellátás, gondozás,

- írott és elektronikus formájú anyagok terjesztése

- tudatos PR és média tevékenység a CAF működéséről

Ezen utolsó pontban foglaltakat ( speciális szolgáltatások nyújtása)  a szervezet  csak mint nonprofit szervezet végezheti.

A humán egészségügyi szolgáltatást, továbbá az ellátását és gondozást pedig csak az erre szakképesítéssel rendelkező személy a megfelelő engedély birtokában végezheti, a szervezet ezeket a tevékenységeket csak szervezheti és támogathatja.

Az egyesület szolgáltatásait tagjain kívül bármely más természetes vagy jogi személynek is nyújtja.

Az egyesület a Khtv. 26. § c) alpontjában meghatározott besorolás szerint az eredeti céljainak megfelelően az alábbi tevékenységeket végzi:

1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység

2.  Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

3.  Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

III. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

Az egyesület tagsága az alapító és a később csatlakozó jogi és természetes személyekből áll.

Az egyesület tagjai azok a jogi és természetes személyek, akik írásbeli belépési nyilatkozatukban az egyesület céljait és alapszabályát elfogadják,

és akiket az ügyvivői testület a tagok sorába felvesz.

Az ügyvivői testület határozata ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez írásban lehet fellebbezni.

A fellebbezést a közgyűlésnek a beérkezéstől számított 15 napon belül érdemben el kell bírálnia.

A közgyűlés határozatát írásban indokolni kell, és tájékoztatni kell az érdekeltet az 1989. évi II. törvény 10. §-ába foglalt jogorvoslati lehetőségről, nevezetesen arról, hogy a határozatot a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

A közgyűlési határozat meghozatala előtt az érintettnek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy álláspontját az egyesülettel megismertesse

A tagokat az ügyvivők nyilvántartásba veszik és a rendelkezésre álló adatokat a törvényben előírt adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezelik.

A tagsági viszony megszűnik:

· a kilépés írásbeli bejelentésével,

· kizárással,

· halállal,

· jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

Az egyesület tagjai írásbeli nyilatkozattal bármikor kiléphetnek az egyesületből.

A kilépési nyilatkozatot annak az ügyvivőnek kell bejelenteni, aki mindig naprakész tagnyilvántartást végzi.

A tagsági díj összege havi 1000 (azaz egyezer forint), mely tárgyhó 10. napjáig esedékes az egyesület bakszámlájára való átutalással,

avagy az ügyvivők vagy az általuk kijelölt személy részére történő készpénzes befizetéssel.

Egyéni kérelem alapján a tagsági díj mérsékelhető, az Ügyvivői Testület döntése alapján.

Azt a tagot, aki a jelen Alapszabályban foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, az egyesület érdekeivel ellentétes vagy annak jó hírnevét,

érdekeit és jogait sértő magatartást tanúsít, az ügyvivői testület a tagok sorából kizárhatja.

Az ügyvivői testület határozata ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez írásban lehet fellebbezni. A fellebbezést a közgyűlésnek a beérkezéstől számított 15 napon belül érdemben el kell bírálnia.

A közgyűlés határozatát írásban indokolni kell, és tájékoztatni kell az érdekeltet az 1989. évi II. törvény 10. §-ába foglalt jogorvoslati lehetőségről, nevezetesen arról, hogy a határozatot a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

A közgyűlési határozat meghozatala előtt az érintettnek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy álláspontját az egyesülettel megismertesse.

IV. A tagok jogai és kötelességei

Az egyesület tagjainak jogai:

· természetes személyek csak személyesen, jogi személyek pedig képviselőik útján szavazati joggal részt vehetnek az egyesület közgyűlésén, választhatnak és – figyelemmel az 1989. évi II. törvényben foglalt feltételekre – választhatók az egyesület bármely tisztségére. Jogi személyek esetén a jogi személy képviselője választható a tisztségre.

· az egyesületet érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak, illetve javaslatot tehetnek az egyesület illetékes szervénél az egyesület céljait figyelembe véve,

· indítványt tehetnek a közgyűlés napirendi pontjaira, intézkedéseket kezdeményezhetnek az egyesület céljait figyelembe véve,

· igénybe vehetik az egyesület szolgáltatásait, élhetnek a tagságot megillető kedvezményekkel,

· jogosultak betekinteni az egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és az egyesület gazdasági érdekeit nem sérti.

A tagok főbb kötelezettségei:

· aktív közreműködés az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, gyakorlati részvétel az egyesület tevékenységeiben,

· jelenlét az egyesület rendezvényein, az egyesület képviselete az adott fórumokon,

· a tagok tájékoztatása az egyesület nevében/megbízásából végzett tevékenységekről, nyilvános szereplésekről,

· az alapszabály rendelkezései és az egyesület közgyűlésén hozott határozatok betartása,

· az egyesület vagyonának megóvása,

· tagdíj fizetése.

Az egyesület vezető szerveinek döntését az érintettekkel írásban, igazolható módon közölni kell.

A természetes személy tagok kötelezettségeiket csak személyesen teljesíthetik, jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

A jogi személy tagok a jogaikat és kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják illetve teljesíthetik.

V. Közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

A közgyűlés nyilvános.

Az egyesület közgyűlését szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve az ügyvivőség, a felügyelő bizottság,

vagy a rendes tagok legalább egyharmada – ok és cél megjelölésével – írásban kezdeményezi.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak legalább 50%-a + 1 fő jelen van.

A közgyűlés határozatait nyíltan, a jelenlévők több, mint felének egyező igenlő szavazatával (egyszerű szótöbbség) hozza meg,

ha az alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik.

A közgyűlés összehívásáról az egyesület ügyvivősége gondoskodik. Fontos okból a közgyűlést egy ügyvivő is összehívhatja.

Amennyiben az ügyvivőség vagy az ügyvivők a közgyűlést az alapszabály rendelkezései ellenére nem hívják össze, arra a felügyelő bizottság is jogosult.

A közgyűlés helyét, idejét és előzetes napirendi pontjait az egyesület tagjaival legalább 14 nappal korábban meghívóban kell közölni.

Ezen meghívónak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, akkor a meghívóban előre meghatározott időpontban,

de legfeljebb az eredeti időpontot követő 8 napon belüli időpontra ismételten összehívott közgyűlés az előző napirendi pontokban a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

· az Alapszabály megállapítása és módosítása,

· az ügyvivők és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása,

· az ügyvivők és a felügyelő bizottság tagjainak felmentése,

· más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondása,

· az egyesület feloszlásának kimondása,

· az ügyvivői testület éves beszámolójának elfogadása,

· az éves költségvetés elfogadása,

· az Egyesületi Működési Szabályzat elfogadása és módosítása,

· a Befektetési Szabályzat elfogadása és módosítása,

· az ügyvivői testülettől független felügyelő szerv létrehozása, a Khvt. 10.§- alapján,

amennyiben az éves bevétel meghaladja az ötmillió Forintot

· döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,

vagy amelyeket a közgyűlés határozatával saját hatáskörébe von,

· A tagdíj meghatározása.

· Döntés a tag felvétele és kizárása ügyében hozott ügyvivői határozat elleni fellebbezés tárgyában.

· Döntés az ügyvivő visszahívása tárgyában.

· Az egyesület éves beszámolójának elfogadása, nyílt szavazással, a szavazásra jogosult tagoknak több,

mint felének egyező igenlő szavazatával ( egyszerű szótöbbséggel)

· Az egyesület közhasznúsági jelentésének elfogadása, a szavazásra jogosult tagoknak több,

mint felének egyező igenlő szavazatával ( egyszerű szótöbbséggel)

Az alapszabály módosításához, a tag kizárásához és az egyesület egyesülésének és feloszlásának  kimondásához

a szavazásra jogosultak több, mint kétharmadának egyező igenlő szavazata (minősített többség) szükséges.

Az egyesület az éves beszámolóját nyilvánosan közzéteszi az internetes honlapján, illetve nyilvános levelezőlistáján, hírlevelében.

A közgyűlés határozatairól az ügyvivőség által ezzel megbízott személy nyilvántartást köteles vezetni,

melyből kitűnik a határozat tartalma, időpontja és hatálya, valamint a határozatot támogatók és ellenzők számaránya.

VI. Az egyesület tisztségviselői

Ügyvivői testület

Az egyesület ügyintéző, operatív vezető szerve az ügyvivői testület, mely három, a közgyűlés által választott tagból áll.

Az egyesület képviselői: az ügyvivők. Képviseleti joguk önálló.

Az ügyvivőség tagjait a közgyűlés titkos szavazással 2 éves időtartamra választja a tagok közül.

Az ügyvivői testület üléseit a három ügyvivő havonta tartja, az üléseket bármelyik ügyvivő írásban összehívhatja a napirend közlésével,

az ülés időpontjának és helyszínének a megjelölésével. Az ülés akkor határozatképes, ha két ügyvivő jelen van.

Az ügyvivői testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ügyvivői testület ülései nyilvánosak.

Az ügyvivőség szervezi és irányítja az egyesület munkáját, erről az egyesület tagjait hírlevélben, interneten keresztül tájékoztatja, fontos kérdésekben köteles a közgyűlés állásfoglalását kérni.

Az ügyvivői testület feladata és hatásköre:

· az egyesület küldetésének, stratégiájának, munkaprogramjának és költségvetésének kidolgozása;

· a végzett ügyvivőségi munkáról a közgyűlés tagjainak tájékoztatása;

· az egyesületben működő munkacsoportok és tagok munkájának koordinálása;

· a két közgyűlés között tagfelvétel, melyet köteles a következő közgyűlésen jóváhagyatni;

· az egyesületi Működési Szabályzat kidolgozása és a közgyűléssel való jóváhagyatása;

· a Befektetési Szabályzat tervezetének elkészítése és a  Közgyűléssel történő jóváhagyatása,  amennyiben ezt az Egyesület működése indokolja;

· az egyesületnek forrást biztosító pályázatok figyelemmel kísérése, és azok közvetítése a munkacsoportok felé is;

· döntés az új tag felvétele és a tag kizárása kérdésében;

· nyilvános pályáztatás, a pályázatok értékelése, kutatási vagy egyéb ösztöndíjak odaítélése;

· minden olyan eljárás lefolytatása, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyet az ügyvivői testület hatáskörébe von

Az egyesület működéséről, szolgáltatásairól és igénybevételük módjáról az ügyvivői testület  köteles nyilvános tájékoztatást adni a nyilvánosság számára oly módon, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. A tájékoztatás az ügyvivői testület minden érdeklődő számára köteles megadni, ezen túlmenően egyesület működéséről, szolgáltatásairól és igénybevételük módjáról szóló információkat az ügyvivőség köteles az egyesület internetes honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzétenni.

Az ügyvivői testület üléseiről és az azokon hozott határozatokról az ügyvivők jegyzőkönyvet kötelesek vezetni, melyből kitűnik a határozatok tartalma, időpontja és hatálya. A hozott határozatokat az egyesület internetes honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzétenni.

Az ügyvivői tisztség megszűnik:

• kilépéssel

• lemondással

• kizárással

• halállal

• visszahívással

Az egyesület ügyvivője ezen tisztségéről a közgyűléshez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat.

Az ügyvivőt a közgyűlés bármikor visszahívhatja, ha e tisztségéből folyó kötelezettségét súlyosan megszegi.

Az ügyvivők kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből a határozatok ideje, hatálya, tartalma,

a támogatók  és ellenzők számaránya megállapítható.

Felügyelő Bizottság

Az egyesületnél három tagú felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság megbízatása két évre szól.

A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg, azzal,

hogy a felügyelő bizottsági ülés akkor határozatképes, ha három tag jelen van. A felügyelő bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja meg és menti fel.

A felügyelő bizottság feladat- és hatásköre:

•  ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá az egyesület

könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

• a felügyelő bizottság tagja az egyesület ügyvivőségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

•  a felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult ügyvivőséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni,

ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt,

amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult ügyvivőség

döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult ügyvivőséget a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni.

E határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyvivőség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Amennyiben az ügyvivőség vagy az ügyvivők a közgyűlést az alapszabály rendelkezései ellenére nem hívja össze, arra a felügyelő bizottság is jogosult.

A felügyelő bizottság testületként jár el.

A felügyelő bizottság évente kétszer ülésezik, amely nem zárja ki a szükség esetén összehívott ülések megtartását;

akkor határozatképes, ha mindhárom tag jelen van, határozatát konszenzussal hozza.

A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai nem utasíthatják.

A felügyelő bizottság üléseit a három bizottsági tag megegyezésével hívja össze és tartja meg.

Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármelyik tagja kezdeményezheti.

Az ügyvivőség, a munkacsoportok és a felügyelő bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, a közgyűlési határozatokba

és a működéssel kapcsolatos egyéb iratokba bárki betekinthet, ha ez a személyiségi jogokat és az egyesület gazdasági érdekeit nem sérti.

Az ügyvivőknél vagy a titkárnál ezt a szándékot előzetesen be kell jelenteni, és megfelelő időpontot szükséges egyeztetni.

A felügyelő bizottsági tagi tisztség megszűnik:

•           kilépéssel

•           lemondással

•           kizárással

•           halállal

•           felmentéssel

A felügyelő bizottsági tag ezen tisztségéről a közgyűléshez  címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat.

A felügyelő bizottsági tagot a közgyűlés – indokolt határozatával – bármikor felmentheti.

VII. Gazdálkodás

A szervezet vállalkozási és befektetési tevékenységet csak a közhasznú céljai érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület a befektetési tevékenysége szabályozására befektetési szabályzatot készít.

A szervezet elsődleges bevétele a tagdíj.

Minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan.

Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az egyesület a tagok önként vállalt juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott, valamint pályázatokon elnyert összegekkel gazdálkodik.

Az egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

Az adományokat az egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik.

Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés,

vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni.

Az üzletév végével a titkár az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és

legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok

támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a rendelkezésére álló pénzösszeget, illetve annak mely részét hogyan használja fel; figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó bevétel nem osztható fel,

az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

VIII. Összeférhetetlenség

A közgyűlésre, ügyvivőkre és a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

(1)A közgyűlés, ügyvivői testület és a felügyelő bizottság  határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető

nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott,

létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy

unkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető

nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott,

létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy,

aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget,

amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(3) Az ügyvivő  és a felügyelő bizottság tagja , illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi

érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IX. Közhasznúsági jelentés

Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól,

a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján,

ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

X. Az egyesület szervei döntéseinek közlése

Az egyesület szervei (közgyűlés, ügyvivői testület, felügyelő bizottság) döntéseinek az érintettekkel közölni kell,

és azokat nyilvánosságra kell hozni.

A nyilvánosságra hozatal az egyesület internetes honlapján való közzététellel történik.

Az egyesület szervei (közgyűlés, ügyvivői testület, felügyelő bizottság) döntéseit köteles írásban, postai úton az érintettel közölni.

A fenti alapszabályt az egyesület mellékelt íven felsorolt alapító tagjai a mai napon megtartott hiánypótló közgyűlésen,

mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elfogadták.

Budapest, 2004. november 02.

Dr. Honti Judit  sk.                                   Szabó Zsuzsa  sk.                                     Mocsonaki László sk.

ügyvivő                                                   ügyvivő                                                  ügyvivő